Soproni
Petőfi Színház
Színházi segédlet · Az előadás oldala ↗
Játékos utazás egy különös közösségbe

Az emlékek őre

Lépj be Jonas különös közösségébe! Próbáld ki, milyen lehet itt dönteni, kérdezni és emlékeket őrizni; fedezd fel, hogyan lesz egy szövegből színházi jelenet.

9 éves kortólElőtte · közben · utánaSok feladat eszköz nélkül is játszható
A belépő

Egy történet, több nézőpont

Ismerd meg a Közösség mindennapjait, próbáld ki a szereplők nézőpontjait, és fedezd fel, hogyan válik a szövegkönyvből színházi játék.

Az emlékek őre plakátja: fekete háttéren félig fehér, félig piros alma; Lois Lowry műve, rendező Komáromi Sándor. A plakát a szereplők és alkotók nevét is tartalmazza.
Az előadás csatolt plakátja · Lois Lowry műve nyomán
Rendezőasszisztens: Bősze Bibi
Fedezzétek fel együtt

Mit mesél egyetlen alma?

A plakáton az alma két oldala más színű. Mielőtt elolvasnátok a történetet, keressetek három lehetséges magyarázatot erre a képre. Melyik részlet támasztja alá az ötleteteket?

Pedagógusoknak: a feladat alkalmas önálló, páros és osztályszintű beszélgetésindításra. A segédlet külön jelzi az előadás utáni, cselekményt feltáró tartalmakat.

Önálló tananyag · irodalom és film

Utópia és disztópia

Mitől tűnik egy társadalom ideálisnak, és milyen ellentmondások fedezhetők fel benne? A fogalmakat, példákat és feladatokat ezen a külön oldalon találod.

01

Az előadás előtt

Idézz fel egy emléket, és beszéljétek meg, hogyan hatnak a szabályok egy közösség tagjaira.

02

Színházi szemmel

Forgasd körbe a színpadon álló almát, és próbálj ki különböző fényeket. Utána keresd a színpad saját megoldásait.

03

Az előadás után

Vizsgáld meg a szereplők döntéseit, és alkoss saját befejezést vagy új jelenetet.

Hogyan használd?

A kártyákon többnyire nincs egyetlen helyes válasz. A gondolatodat indokold egy történetbeli vagy színpadi megfigyeléssel. Ha csoporttal játszotok, mindenki passzolhat egy személyes emléket kérő feladatnál.

1 · Játssz2 · Nézd meg az előadást3 · Beszélgess4 · Alakítsd tovább
I. felvonás · az előadás előtt

Milyen világot választanál?

Spoilermentes játékok. Párokban és kisebb csoportokban is működnek; a személyes megosztás mindig szabadon választható.

15–25 perc
01 · Egy emlék felidézése

Egy emlék négy részlete

Nyiss ki egy kártyát. Képzelj el egy általad választott, valódi vagy kitalált örömteli pillanatot. Milyen részletet tennél a színpadra? Bármikor választhatsz kitalált jelenetet.

02 · A közösség szabályai

Tervezd meg a közösséget

A szövegkönyvben a Bizottság dönt a munkáról, és a család közösen beszél az érzéseiről. Képzelj el egy hasonló közösséget: válaszd ki a kapcsolókkal, milyen szabályokat vezetnél be, majd beszéljétek meg, kinek hogyan hatnának az életére.

Beszéljétek meg a választásotokat!

Beszéljétek meg a bekapcsolt szabályokat! Képzeljetek el egy helyzetet, amelyben valamelyik segít, és egy másikat, amelyben nehézséget okoz.

Beszéljétek meg: Kinek segíthet ez a szabály? Kinek okozhat nehézséget? Ki dönt, és ki kérhet változtatást?

03 · Állókép

Egy perc próba

3–5 fővel: játsszátok el a szövegkönyv családi érzéselemzésének kezdetét! Apa megkérdezi, ki kezdi; Jonas és Lily is jelentkezik. Készítsetek néma állóképet az első pillanatról, majd tapsra arról, amikor Lily átveszi a szót. A többiek figyeljék a tekinteteket és a távolságokat.

A nézők csak megfigyelést mondjanak először: hol változott a távolság, a tekintet, a testtartás? Ezután kérdezhetnek a szereplőktől.

Tanári indító: „Miből látjátok, ki szeretne megszólalni? Mit árulhat el a család kapcsolatáról a két állókép?”

A feladathoz érintésmentes megoldást válasszatok, és minden szereplő maga dönt a részvételéről.
II. felvonás · Színpadmester

Egy alma, sokféle fény

Vizsgáld meg, hogyan változik meg ugyanannak az almának a színpadi hatása, ha más irányból és más színnel világítod meg!

10–20 perc

Húzd az egeret vagy az ujjadat a kép felett a nézőpont forgatásához. Görgővel, illetve két ujjal közelíthetsz. Az alma külön is forgatható az alábbi csúszkával.

Világítsd meg az almát

Minden fénynél külön állíthatod az erősséget és a színt. A 0 érték kikapcsolja a fényt.

Az alma színe

Két fényállás összehasonlítása

Állítsd be a fényeket, majd mentsd el az 1. állást. Készíts egy második változatot és mentsd el a 2. helyre. A „Betöltés” gombokkal válthatsz közöttük.

A fényállásokat a böngésző ezen az eszközön őrzi. A képmentés az éppen látható beállításról készül.

Három rendezői feladat

  1. Felfedezés: kezdd gyenge fényekkel, majd egyetlen fényt erősíts fel! Mit vesz észre először a néző?
  2. Két hangulat: alkoss barátságos képet, majd ugyanazzal az almával egy nyugtalanítót. Mentsd el mindkét fényállást, és mutasd meg őket egy társadnak!
  3. A változás pillanata: válts a szürkésfehér és a piros alma között. Beszéljétek meg, milyen színészi mozdulat vagy csend irányíthatná rá a néző figyelmét.

A rendező jegyzete

Írd le egy mondatban, mit csináljon Jonas, amikor észreveszi, hogy valami megváltozott.

Kérdés a társadhoz: Mit gondolsz, mit vett észre a szereplő? Melyik fény vagy mozdulat segített erre következtetni?

III. felvonás · nézői küldetés

Figyeld a színpadot

Válassz ki előre néhány megfigyelési szempontot. Az előadás alatt figyelj a színpadra; utána nyisd meg a kártyákat, és írd melléjük, amire emlékszel.

Az előadás után jegyzetelj

Emlékek az előadásból

Az előadás után válassz ki egy kártyát, és írd le, melyik pillanatra emlékeztet. Másik kártyára kattintva új jegyzetet írhatsz; az előző válasz megmarad. Akkor is visszatérhetsz hozzájuk, amikor már másik feladattal foglalkozol.

Válassz egy kártyát a jegyzetíráshoz.

Három kérdés a nézőtérre

01 · Kép

Változik-e a tér vagy a fény színe, amikor Jonas valami újat tapasztal? Ha igen, hogyan?

02 · Kapcsolat

Ki lép közelebb valakihez, és ki távolodik el? Mit árul el a távolság?

03 · Jel

Melyik tárgy kap új jelentést a történet során?

Mit láttam, és mit gondolok róla?

Az előadás után próbálj tényt és értelmezést külön mondatban megfogalmazni.

IV. felvonás · az előadás után

Mit őriz meg a néző?

Ez a rész felfedi a történet fordulatait. Először nézzétek meg az előadást, majd beszéljetek róla a saját megfigyeléseitekből kiindulva.

Spoilerek
Előadás utáni tartalom

Készen állsz a történet megbeszélésére?

Szó lesz az elbocsátás jelentéséről, Rosemary sorsáról és Jonas döntéséről. Az előadás háborúval, halállal és egy csecsemő veszélyeztetettségével is foglalkozik. A feladatok közben bármikor megállhatsz.

Lapozós kalandjáték · a szövegkönyv világában

Jonas döntése

Egyetlen éjszaka áll rendelkezésedre. A szövegkönyv egyik fordulópontján Jonas helyébe lépsz, és neked kell döntened Gabrielről, a titkokról és a Közösség biztonságáról.

40 jelenet · több befejezés
Az előadás után ajánljuk · spoilerek

Fel vagy készülve a döntésre?

A kaland felfedi az elbocsátás jelentését, és egy csecsemő halálának lehetőségével is foglalkozik. A játékot bármikor abbahagyhatod, és közösen is megvitathatjátok a döntéseket.

A kiinduló helyzet a csatolt szövegkönyvből származik. A lehetséges utak és befejezések a játékhoz írt, elképzelt változatok; az előadás történéseit és színpadi megoldásait a saját élményeitek és a szövegkönyv alapján vizsgáljátok meg.

Színházi műhely

Szövegből színház

A szövegkönyv azt is leírja, mit mondanak a szereplők, és azt is, milyen cselekvést, fényt vagy hangot képzeltek a jelenethez. Fedezd fel, mit tesz hozzá ehhez egy színész és egy rendező!

Négy lépés minden jelenethez

  1. Olvasd: Ki beszél? Mit ír elő a színpadi utasítás?
  2. Próbáld: Osszátok ki a szerepeket, és játsszatok el egy rövid, saját szavakkal összefoglalt részletet.
  3. Változtass: Módosítsatok egyetlen elemet: például a távolságot, a hangsúlyt, a szünetet vagy a fényt.
  4. Figyelj: A néző először nevezze meg, mit látott-hallott, utána mondja el, mire következtetett.

A csatolt szövegkönyv rendezői elképzelést tartalmaz. A tényleges előadás megoldásaira a nézőtéren figyeljetek; előadás után hasonlítsátok össze a tapasztalatotokat a leírással.

1 · Szavak és viszonyok

Az esti kör

A szövegben: Apa kérdez: „Ma este ki mesél elsőnek az érzelmeiről?” Jonas jelentkezik, majd Lily is: „Én is szívesen kezdem.” Jonas ezután ugratja a húgát.

A saját próbátokban: ültessétek körbe a négy szereplőt. Először Jonas mondja az ugratást mosolyogva, utána komolyan. A többiek reagáljanak rá egy-egy pillantással.

Kérdés: Hogyan változott a családi kapcsolat, miközben a mondat helyzete ugyanaz maradt?

2 · Hang és cselekvés

Sziréna a beszélgetés közben

A szövegben: Apa és Jonas beszélgetését sziréna szakítja meg; egy hang figyelmezteti a Közösséget.

A saját próbátokban: próbáljátok el a megszakítást egy tapsjelre, majd egy halkan induló és fokozatosan erősödő hanggal. A hangot emberi hanggal is helyettesíthetitek.

Kérdés: Melyik változatban és miből értettük meg, hogy hirtelen megváltozott a helyzet?

3 · Tárgy és fény

Az alma színe

A szövegben: az Örökítő megvilágítja az almát, amely élénkpiros lesz. Az Örökítő: „Ilyen a színe. Ez piros.” Jonas visszakérdez: „Szín?”

A saját próbátokban: készítsetek két fényállást a Színpadmesterben, vagy mutassátok meg a változást egy fehér és egy piros papír segítségével. Próbáljátok ki, hogy Jonas előbb a tárgyra, majd az Örökítőre néz.

Kérdés: Hogyan segíti egymást a látvány és a színész reakciója?

Előadás után · további jelenetek és színpadi fordulatok

Szánkózás tárgy nélkül

A szövegben: az Örökítő mozdulata után Jonas átéli a szánkózás emlékét. A szövegkönyv a változást és a felébredést írja le.

Próba: az emléket mutassátok meg egyszer kizárólag testmozgással, egyszer testmozgással és egy közösen készített szélhanggal.

Összevetés: milyen érzéki részleteket hozott létre a test és a hang? Az előadásban milyen jelekre emlékeztek?

A múlt megjelenik

A szövegben: Jonas és az Örökítő beszélgetése közben Rosemary korábbi kihallgatásának képe jelenik meg.

Próba: tegyétek a két idősíkot a tér két külön oldalára. Egy jelre a jelen szereplői megállnak, a múlt szereplői megszólalnak.

Összevetés: mi segített a ti próbátokban követni az időváltást? Ha láttátok az előadást, milyen térbeli, fény- vagy játékbeli megoldásra emlékeztek?

Az utolsó kép

A szövegben: Jonas Gabriellel összeesik; Rosemary átöleli őket, Jonas arca kisimul, majd sötét lesz.

Próba: készítsetek két érintés nélküli állóképet, és nevezzetek meg egy-egy lehetséges értelmezést. A befejezést többféleképpen is érthetitek.

Összevetés: mi szerepel az utasításban, és mit tett hozzá a saját rendezésetek? Mi látszott az előadásban?

Hasznos színházi szavak

Párbeszéd: a szereplők egymásnak mondott szövege. Színpadi utasítás: a szövegben jelölt cselekvés, tér, hang vagy fény leírása. Állókép: mozdulatlan testekből összeállított pillanat. Hangsúly: az a kiemelés, amellyel egy szó vagy gondolat nagyobb súlyt kap. Szünet: idő, amelyben a csönd és a reakció is jelentést hordozhat.

Irodalom · film · színház

Utópia és disztópia

Mitől tűnik egy elképzelt világ ideálisnak? Mi történik, amikor közelebbről is megnézzük, hogyan élnek benne az emberek?

Tananyag és feladatok
Alapfogalom

Utópia

Az utópia egy elképzelt, kívánatosnak bemutatott társadalom vagy hely leírása. Azt vizsgálhatja, hogyan élhetnének az emberek igazságosabban, békésebben vagy szabadabban.

Az elnevezés Morus Tamás Utópia című, 1516-ban megjelent művéhez kapcsolódik. A név görög eredetű szójáték: a „sehol” és a hasonló hangzású „jó hely” gondolatát is felidézi. Morus műve ironikus, vitára késztető alkotás; szigetének minden megoldását ma sem kell ideálisnak tekintenünk.

Alapfogalom

Disztópia

A disztópia egy aggasztó, elnyomó vagy súlyosan igazságtalan társadalom elképzelt képe. Gyakran felnagyít valamilyen mai problémát, hogy kérdéseket tegyen fel a hatalomról, a szabadságról, az egyenlőtlenségről vagy a környezetről.

A disztópia gondolatkísérlet: segíthet felismerni egy lehetséges veszélyt. A történet megmutathat reményt, ellenállást és együttérzést is.

Ugyanaz a világ több nézőpontból

Egy társadalom egyesek számára biztonságosnak, másoknak korlátozónak tűnhet. A címke helyett először a konkrét helyzetet vizsgáljuk: ki dönt, kinek van választása, kire vigyáznak, ki szólalhat meg, és mit rejtenek el?

Az emlékek őre Közösségében a rend és a kiszámíthatóság fontos érték. Jonas tapasztalatai fokozatosan új kérdéseket nyitnak arról, milyen árat fizetnek ezért a lakók.

Irodalom

Képzeletbeli társadalmak könyvekben

  • Morus Tamás: Utópia (1516) – elképzelt sziget és társadalom; kérdés, kiknek és milyen feltételekkel jó az ottani rend.
  • Lois Lowry: Az emlékek őre (1993) – Jonas közössége rendezettnek látszik, miközben az emlékek és a döntések elosztása kérdéseket vet fel. A színpadi feldolgozás a csatolt szövegkönyv önálló alkotói változata.
  • Madách Imre: Az ember tragédiája (1861) – a tizenkettedik, falanszter-szín a tervezett társadalom és a személyes szabadság feszültségét is felveti. Az összehasonlítás idősebb tanulóknak ajánlható.
  • Aldous Huxley: Szép új világ (1932) – felnőtteknek és idősebb diákoknak ajánlható disztópia; a társadalmi rend, az irányítás és a boldogság kapcsolata kerül előtérbe.
  • George Orwell: 1984 (1949) – felnőtteknek és idősebb diákoknak ajánlható disztópia; a hatalom, a megfigyelés és a nyelv szerepét vizsgálja.

Közös kérdés: Milyen ígérettel igazolja az adott világ a szabályait, és kik milyen árat fizetnek értük?

Film

Elképzelt világok a vásznon

  • Things to Come (1936, William Cameron Menzies) – egy hosszú történet háború és válság után egy tervezett jövő társadalmát is megmutatja; beszélgethetünk az utópikus jövőképéről.
  • Metropolis (1927, Fritz Lang) – a jövő városában a gazdagok és a föld alatt dolgozó munkások helyzete élesen eltér. A díszlet és a tömegjelenetek a társadalmi különbségeket is láthatóvá teszik.
  • WALL·E (2008, Andrew Stanton) – a szeméttel borított Föld és az űrhajón élő emberek világa a fogyasztásról és a környezetről kérdez. A filmben van remény is; környezeti jövőképének disztópikus elemeit érdemes vizsgálni.
  • Zootropolis – Állati nagy balhé (2016, Byron Howard és Rich Moore) – az együttélés ígéretét és az előítéleteket vizsgáló animáció. Hasznos összehasonlítás, bár nem tipikus disztópia.

A filmek közös megtekintése előtt a pedagógus tájékozódjon az adott változat korhatáráról és a csoport számára megterhelő jelenetekről.

Színházi kapcsolat

Az ígéret és a kérdés

A szövegkönyvben a családi érzéselemzés, a beosztás, a riadó és az Örökítő különleges szerepe különböző oldalról mutatja meg a Közösséget. Válasszatok egy jelenetet: mit ígér a szabály a közösségnek? Mit kérdezne róla Jonas? Hogyan tehető láthatóvá ez a feszültség egy mozdulattal, szünettel vagy fénnyel?

Próbáld ki: milyen világ körvonalazódik?

Kattints egy állításra, és olvasd el a hozzá tartozó magyarázatot!

Válassz egy állítást!
Mélyebben

Mit vizsgáljunk egy elképzelt társadalomban?

SzempontVizsgálható kérdésKapcsolat a szövegkönyvvel
Hatalom és döntésKi hozza a szabályokat? Megváltoztathatók?A Bizottság osztja be a fiatalokat; Jonas a megfelelés miatt aggódik.
Tudás és emlékezetKi milyen ismerethez fér hozzá?Az Örökítő a régi világ emlékeit őrzi, majd átad belőlük Jonasnak.
Nyelv és tájékoztatásMit mondanak ki, és mi marad homályban?Figyeljük meg a Máshol és az elbocsátás körüli beszélgetéseket; a későbbi jelenetek spoilert tartalmaznak.
KapcsolatokKi választhat kapcsolatokat, és hogyan gondoskodnak egymásról?A családi beszélgetésekben gondoskodás és közös szabályok egyaránt megfigyelhetők.
Eltérés és változatosságMi történik azzal, aki mást érzékel, kérdez vagy szeretne?Jonas az almán különös változást vesz észre, amelyre először nehezen talál szavakat.
Árnyalatok

Három fontos különbség

Utópia és megvalósíthatóság: a szó hétköznapi használatban jelenthet nagyon nehezen megvalósítható tervet. Irodalmi értelemben elképzelt, kívánatos társadalom vizsgálatáról is beszélünk.

Disztópia és katasztrófa: egy természeti csapás vagy világvége önmagában még nem rajzol ki disztópikus társadalmat. Vizsgáljuk meg a közösség működését is.

Elbeszélő és szerző: a kitalált világ egyik szereplőjének véleményét különböztessük meg a mű egészének jelentésétől és a szerző feltételezett álláspontjától.

Beszélgetés

Négy kérdés egy szabályról

Válasszatok egy elképzelt szabályt: például „a munkát a közösség osztja ki”.

  1. Ígéret: milyen problémát akar megoldani a szabály?
  2. Eszköz: ki dönt, és milyen információ alapján?
  3. Következmény: kiknek lehet kedvező, kinek lehet nehéz?
  4. Változtatás: hogyan kérhet változtatást, akinek nem megfelelő?

A válaszok a műben bemutatott világtól és a szereplő nézőpontjától függnek.

Történeti áttekintés

Néhány fontos állomás

1516 · Morus Tamás, Utópia. Elképzelt sziget, társadalmi berendezkedés és vitára hívó nézőpontok. A görög ou-toposz „sehol”-t jelent; a hasonló hangzású eu-toposz jelentése „jó hely”.

1861 · Madách Imre, Az ember tragédiája. A tizenkettedik szín, a falanszter, egy jövőbeli, célszerűségre épülő közösséget mutat be. A jelenet az egyéni képességek, a kapcsolatok és a közösségi szervezés ütközése felől is olvasható.

1932 és 1949 · Huxley: Szép új világ; Orwell: 1984. Eltérő disztópikus világok; hasonlítható bennük a társadalmi irányítás, a nyelv és az egyén helyzete.

1974 · Ursula K. Le Guin: A kisemmizettek. Egymással összevethető társadalmakban vizsgálja a szabadságot, az egyenlőséget és a közösségi működés ellentmondásait. A regény összetett utópikus gondolatkísérletként is olvasható.

1993 · Lois Lowry: Az emlékek őre. Jonas nézőpontján keresztül fokozatosan bontakozik ki egy látszólag rendezett közösség működése. A regény, a szövegkönyv és az előadás egymással összevethető, önálló alkotás.

A Huxley-, Orwell- és Le Guin-művek tanítását a csoport életkorához és olvasási tapasztalataihoz kell igazítani.

Két tanulási út

Fiatalabbakkal: válasszatok két egyszerű szabályt; készítsetek képet arról, kinek segíthet, és tegyetek fel egy kérdést annak, akinek nehézséget okozhat.

Idősebbekkel: hasonlítsátok össze a falanszter és Jonas közösségének egy-egy szabályát. Keressetek bizonyítékot mindkét műben; fogalmazzatok meg legalább egy lényeges eltérést is.

Beszélgetés: Létezik-e olyan közösség, amely minden tagja számára minden helyzetben ideális? Hogyan lehet a különböző szükségleteket meghallani?

Olvasóterem · teljes szövegkönyv

Az emlékek őre

Lois Lowry művét a Soproni Színitanoda számára átdolgozta Komáromi Sándor. A csatolt 2026-os szövegkönyv teljes szövegét olvashatjátok itt.

Teljes történet · spoilerek

Szövegkönyv és előadás: legyetek színházi megfigyelők!

Vizsgáljátok meg, mi változott a szövegkönyv instrukcióihoz képest az előadásban. Válasszatok ki egy jelenetet, és olvassátok el a szereplők párbeszédeit, valamint a cselekvésre, fényre, hangra és térre vonatkozó utasításokat. Az előadás után írjátok mellé, mit láttatok vagy hallottatok ténylegesen. Hol találtok egyezést, eltérést vagy olyan részletet, amelyet másként értelmeztetek?

Fontos: a szövegkönyv teljes terjedelmében feltárja a történetet; megnyitását az előadás után javasoljuk. A szövegben háború, halál, egy gyermek veszélyeztetése és önsértésre utaló történés is szerepel.

Pedagógusoknak és foglalkozásvezetőknek

Segítség a foglalkozáshoz

A segédlet a Soproni Petőfi Színház ifjúsági előadásához készült. Magyar, etika, osztályfőnöki és drámapedagógiai foglalkozáson is használható.

Óravázlat

Előtte · 20–25 perc

2′ · ráhangolás7′ · egy emlék felidézése8′ · közös szabályok6′ · állókép

A kezdéshez válasszunk egy emléket felidéző feladatot, a közösségi szabályok megbeszélését vagy az esti családi jelenet állóképét. Az állókép a csatolt szövegkönyv jelenetéhez kapcsolódik. Az állóképeknél a leíró megfigyelésekből haladjunk a következtetések felé. Válasszunk két nézői küldetést az előadáshoz.

Óravázlat

Utána · 45 perc

5′ · csendes jegyzet8′ · megfigyelések10′ · szöveg és előadás összevetése15′ · jelenet7′ · kilépőkártya

A beszélgetést színpadi tényekkel indítsuk. Válasszuk szét a szereplő nézőpontját, a közösség szabályát és a tanuló saját álláspontját. A zárást több értelmezésben is meg lehet tartani.

Szakmai keret

Négy alapelv

Életkori igazítás. A színház 9+ korhatárt jelöl. Fiatalabb tanulóknál a szabály, a szín és a kapcsolatok témájára építsünk; az elbocsátásról óvatos, világos nyelven beszéljünk.

Érzelmi biztonság. Háború, halál, csecsemő veszélyeztetettsége és Rosemary sorsa felkavaró lehet. A tanuló személyes történet helyett kitalált helyzetet is használhat, passzolhat, és kiléphet egy szerepjátékból.

Nyitott értelmezés. A szabályok megbeszélésekor többféle következményt mérlegelünk. A döntések etikai mérlegelését és az előadás értelmezését ne alakítsuk pontozott tesztté.

Kérdezzünk rá a látottakra. Kérdezzünk vissza: „Melyik fény, mozdulat, csend vagy mondat alapján gondolod?” Az eltérő olvasatok együtt is megférnek, ha a megfigyeléseiket el tudják mondani.

Kérdések a beszélgetéshez

  1. Melyik szabály tűnik elsőre hasznosnak? Kinek az életében más a hatása?
  2. Mit érzékel Jonas, amit mások még nem tudnak megnevezni?
  3. Hogyan viszonyul egymáshoz a tudás, az engedelmesség és a felelősség?
  4. Mitől változik egy tárgy színházi jellé?
  5. Mit tesz hozzá Rosemary alakja a színpadi befejezéshez?

Alkotói és forrásadatok

Alapmű: Lois Lowry, Az emlékek őre. Színpadi átdolgozás és rendezés: Komáromi Sándor, a Soproni Színitanoda számára. Előadás: Soproni Petőfi Színház, ifjúsági sci-fi, 9+.

Egyéb alkotótársak

Rendezőasszisztens: Bősze Bibi.

Színlap szerint: Jonas – Galgóczi Áron; Emlékek Őre – Várhelyi Áron; Anya – Kocsis Adél; Apa – Németh Marcell; Tanító – Uzonyi Dávid / Hegedüs Levente; Lily – Budai Dorina; Amy – Mészáros Emma; Asher – Németh Armand; Rosemary – Németh Dóri.

A szereposztás a csatolt plakát alapján szerepel. Az aktuális előadásadatokat a színház oldalán lehet ellenőrizni.

Gyakorlati segédlet

Így vezesd a foglalkozást

Előkészítés

Nyiss helyet a mozgáshoz, készíts elő papírt, ceruzát és néhány hétköznapi tárgyat. Az almás fényjátékhoz elegendő csoportonként egy eszköz; közös vetítéssel az osztály együtt kísérletezhet.

45 perces rövid változat

5 perc plakátmegfigyelés; 7 perc egy emlék felidézése; 8 perc a közösségi szabályok megbeszélése; 6 perc az esti érzéselemzés állóképe; 14 perc almás fénykísérlet; 5 perc zárókérdés. Az előadás utáni feladatokat külön alkalomra tervezzük.

Differenciálás

9–11 évesekkel rövid instrukciókat, konkrét tárgyakat és páros segítséget használjunk. Idősebbekkel vizsgáljuk a szabályalkotás hatalmát, a szavak jelentését és az eltérő értelmezések bizonyítékait. Mozgásos feladat ülve, rajzzal vagy instrukcióadással is végezhető.

Értékelés

Leíró visszajelzést adjunk: milyen színpadi részletet vett észre a tanuló, hogyan indokolta a gondolatát, hogyan figyelt társaira. A személyes élményt és a részvételi hajlandóságot ne osztályozzuk.

Ha valakit megérint egy jelenet: jelezzük előre a nehéz témákat; a tanuló passzolhat, megfigyelő lehet vagy szünetet tarthat. Ha támogatásra van szüksége, négyszemközt beszélgessünk vele, és az intézmény szokásos segítő rendjét kövessük.
Másolható munkalap

Megfigyelésből értelmezés

1. Egy konkrét jelenet, amelyet választottam: ....................................................

2. Ezt láttam vagy hallottam: ........................................................................

3. Szerintem ez arra utalhat, hogy: ................................................................

4. Egy másik lehetséges értelmezés: ..............................................................

5. Ezt kérdezném meg a szereplőtől vagy az alkotóktól: ......................................

Ezt az öt kérdést külön lapra írva is használhatjátok.

Szöveg és előadás

Az adaptációból a nézőtérre · 45 perc

Cél: a tanulók megkülönböztetik a szövegkönyv utasítását, a saját rendezői tervüket és az előadásban látott megoldást.

  1. 5 perc: az esti kör rövid helyzetének felidézése; ki szeretne megszólalni, és hogyan reagál a család?
  2. 10 perc: az almás jelenet utasításának felolvasása a pedagógusnál rendelkezésre álló szövegkönyvből; mit ír a szöveg a fényről, és mit kell a színésznek érzékeltetnie?
  3. 15 perc: három-négy fős csoportok kétféleképpen próbálják el a találkozást. Elég egy papíralma; a 3D játék választás szerint használható.
  4. 10 perc: megfigyelés és összevetés: mi hangzott el vagy látszott, és milyen értelmezés következik belőle?
  5. 5 perc: kilépőkártya: egy szövegbeli utasítás, egy színpadi megoldás és egy kérdés.

Előadás után választható a szánkózás, Rosemary múltbeli jelenete vagy a zárókép. A súlyosabb részeket beszélgetéssel, tárgyakkal vagy megfigyelői feladattal is feldolgozhatjuk.

Mentés és tanulói adatok

A szöveges válaszokat a böngésző az adott eszközön próbálja megőrizni. A MENTEM A JEGYZETEIMET gomb egy PDF-fájlba rendezi a kitöltött válaszokat a hozzájuk tartozó kérdésekkel és kártyákkal. A jegyzetek a böngészőben maradnak, és a PDF az eszközre töltődik le. Közös gépen a foglalkozás végén töröljétek a helyi jegyzeteket, és ügyeljetek a letöltött PDF-re.